Lássuk, mit is hoz a közeljövő számunkra, és hogy kell-e ez nekünk.

Idén jelennek meg a mobiltelefonok között az első fecskék, amelyek képesek ezt az új adatátviteli módot kihasználni. Ez még csak a jövő zenéje, ez évben tervezi több nagy telekommunikációs cég kiépíteni a hálózatok eme generációját, ami valljuk be, nem  lesz kevés idő. Ez az év még csak egy-két városrész lefedését jelenti, és főleg a tesztelést. Az igazi áttörés a következő évben/években kezdődik, és kell pár esztendő, mire használható lefedettséget és sebességet kapunk majd. Addig marad a jó öreg 4G - átlagos felhasználóként a jelenlegi sebességre sem lehet egyáltalán panaszunk.

Ahhoz, hogy megnézzük a jövőt, először tekintsünk vissza a múltba, és nézzük meg, mit tudtak az eddigi generációk, majd a jelen érintésével megnézzük az elkövetkezendő időket. 

Kezdetben vala a 0. generáció, ami alapvetően egy rádiós mobiltelefon rendszert jelentett, amely nyílt hálózat keretei között működött, és a felhasználók egyedi telefonszámmal rendelkeztek, mindezt analóg jeltovábbításban.  

Az 1. generáció annyiban tért el az elődhöz képest, hogy több csatornát használtak a készülékek, amik ugyanúgy analógok voltak továbbra is, és a szolgáltatók között már átjárási lehetőség volt. 

A 2. generáció nagy áttörést hozott, mivel az analógról áttértek a digitális jelátvitelre, és már a ma is ismert GSM rendszeren belül működött. Itt jelent meg először a SIM kártya, és egy másik forradalmi újítás, az SMS szolgáltatás, ami alapjaiban változtatta meg a mobiltelefon használatát és a kommunikáció formáját, valamint először itt lehetett adatot továbbítani hordozható eszközökre, az elérhető legnagyobb sebesség 9,6 kbit/másodperc volt. Ennek a továbbfejlesztett változata volt a 2.5 G. Páran még emlékezhetnek, hogy a telefonon GPRS/EDGE mozaikszóval jelölte a hálózatot, ma elképesztő csigatempónak érezzük, a bevezetésekor viszont eszméletlen gyorsnak számított – ez köszönhető a weboldalak mai összetett felépítésének is. Ezen hálózatok már akár a 236 kbit/másodperces adatátviteli sebességre is képesek voltak.

A 3. generáció is hozott újításokat a felhasználók nagy örömére, nagyobb sebességre volt képes az adatkapcsolat terén, illetve már elérhető volt a videóhívás is megfelelő minőségben. A hálózati sebességben nem volt nagy ugrás, az elméleti maximumot a 384 kbit/másodperc sebesség határozta meg. De itt is volt egy fél generációnyi ugrás, ezt tekinthetjük a 3.5G-nek, hivatalosan a HSDPA, és HSDPA+ nevet kapta a keresztségben. A HSDPA 14,4 Mbit/másodperc sebességre volt képes, míg a fejlettebb HSDPA+ már 21 Mbit/másodperccel volt képes az adattovábbításra. 

A 4. generáció(LTE) ma már mindenhol magának értetődőnek számít, főbb jellemzői közé tartozik a nagy adatátviteli sebesség, ami nagy kapacitással párosul. Használatát a nyílt internetes szabványok jellemzik, illetve továbbfejlesztett multimédiás szolgáltatásokkal bővült a 3G-hez képest. Szintén az újítások közé tartozott a sebesség növelése, ennél a típusnál már a 60 Mbit/másodpercet sikerült kihozni a hálózatból. A gazdaságos üzemeltetés miatt eleinte csak a nagyvárosokban volt elérhető, de hála a 800 MHz-et használó B20-nak, szinte mindenhol élvezhető már ez a sávszélesség. 

A generációk számozása furcsa mód nem egységes, előfordul, ahol az 1. generációt (1G) az általam 2G-nek nevezett szabványnak értelmezik, mivel itt jelent meg először az adattovábbítás a mobilhálózatokban, de ez ne tévesszen meg senkit, a 3G-től „egységes” a számozás és elnevezés. Véleményem szerint ez a helyes(ebb) megfogalmazás, persze a másik oldalt is megértem, és természetesen el is fogadom annak létjogosultságát.  

Ma Magyarországé a világ harmadik leggyorsabb mobilinternethálózata átlagosan 42 megabit/másodperces sebességgel. Ehhez képest a most fejlesztett 5G hálózat 1 gigabitet tud majd, ugyanennyi idő alatt – a későbbiekben ennél jóval nagyobb sebességre is képes lesz.

Sikeresen elérkeztünk a cikk lényegéhez, az 5. generációs mobilhálózathoz (5G), aminek a kiépítése épp most kezdődik, és ha minden a tervek szerint alakul, pár éven belül jó lefedettség jellemezheti, első körben (természetesen) a nagyobb városokban. Az új szabvány lényege pontokba szedve – ez csak szemezgetés a teljes specifikációhoz viszonyítva, mégis jól mutatja a fejlődés léptékét, és hogy merre haladnak a jövő mobilhálózatai: 

1. csökkenteni fogja szerverekhez viszonyított késleltetést - 1 milliszekundumra kívánják redukálni - ezt később szemléltetem mit is jelent, az önvezető autók a legjobb példa.

2. az akkumulátor esetén az új chip(ek) kevesebb energiát igényelnek, így az akkuhasználat növekedésére számíthatunk - ha nem kerül az eszközökbe energiaigényes chip.

3. nagyobb kapacitással működik majd, így a széles sávú mobilos hálózatoknak nagyobb lefedettséget biztosít.

4. a nagyvárosi környezetben 100 megabites másodpercenkénti forgalmat kell biztosítania, több tízezer felhasználó esetén tíz megabit/sec sebességet, illetve az irodai szinten dolgozók között az 1 gigabites adatátvitelt kell képesnek lennie kezelni. 

5. a távlati tervekben már 30-40 gigabit/sec sebességnek kell lennie, ami most szinte elképzelhetetlen sebesség.

6. a hálózati megbízhatóság 99,999 százalék lesz – mert ugye soha nem lehet 100%-os - így az „elment a netem” kifejezés ismeretlen fogalom lesz a jövőben.

7. támogatja az eszközök közötti gépi kommunikációt (IoT). Az Internet of Things (a dolgok internete) tulajdonképpen a fő iránya az 5G fejlesztésének, nem pedig a mobiltelefonok adatátviteli sebességének a növelése, hiába ezt hallani mindenhol - de ez a húzószó most a felhasználók felé.

A távlati tervek ennél jóval grandiózusabbak, a legtöbben azt várják, hogy a ma ismert informatikát teljes mértékben átalakítja majd. Erre is több elmélet született, miként változtatja meg a jelenlegi helyzetet, ennek egyik ékes példája, hogy jelen pillanatban a laptopjainkban vagy mobiljainkban van a nyers erő, hogy játékokat, vagy erőforrás-igényes szoftvereket futtassunk, ezekhez az internetről csupán a kiegészítő adatokra van szükség. Ellenben, ha a jövő hálózatában gondolkozunk - ami jól kiépített, villámgyors és mindenhol elérhető 5G hálózat - akkor már az is elérhető, hogy minden számítási feladatot a távolból futtassunk, így nincs szükség nagy számítási kapacitással rendelkező egységekre, helyettük elég lesz például csak egy 5G-képes kijelző, esetleg beviteli eszközökre lesz szükség. Ez pedig lényegében az alapjaiban változtathatja meg nem csak a hardverpiacot vagy a teljes számítástechnikát ahhoz képest, mint ahogy most ismerjük. De ott van a szórakozás is, a 4K-s tartalmak akadásmentesen futhatnak majd (Netflix, vagy bármilyen más szolgáltatótól), akár TV adásokat tudjuk folyamatosan streamelni, esetleg nagy felbontásban lehet videochatelni több résztvevővel. 

A legnagyobb előny/változás azonban nem a hétköznapi emberek szintjén lesz mégsem, persze mi is profitálni fogunk belőle, hanem a cégek - vállalatok esetében.  Elsők között említeném meg a robotika területét, vagy éppen a kiterjesztett/virtuális valóságot, sokkal könnyebb lesz vezeték nélkül összekötni az eszközöket, de az okosotthonok terjedésének ugrásszerű megnövekedése is ezen hálózatnak lesz elősegítője, és az egyes egységek folyamatos kommunikációra lesznek képesek. A felsorolást folytathatjuk az önvezető autókkal, mivel ez a technológia - ami szintén rohamléptekkel fejlődik, és az ígéretek szerint 10-20 éven belül kiszorítja a mai autókat a piacról és az utakról - is megkívánja a szélsebes mobilhálózatot, hiszen a járműveknek folyamatosan kommunikálniuk kell majd egymással, és a környezetükkel a biztonságos közlekedés elősegítése érdekében. A Huawei véleménye szerint az 5G korszakban nagyjából 1,5 milliárd kocsi lesz kapcsolatban egymással, és egy okosvárosban is akadásmentes kommunikációra lesz szükség, a küldött és fogadott adatok mérete pedig egyre csak duzzad. Itt lesz az egyik legnagyobb szerepe az 1 milliszekundumos késleltetésnek, mivel ez 50-szer gyorsabb a jelenleginél, és 10-szer gyorsabb az emberi látás-észlelésnél (ennyivel gyorsabban reagál, mint amire a szemünkkel képesek vagyunk). Mondhatjuk, hogy ez már felesleges, de elég belegondolni, hogy a jelenleg elérhető késleltetéssel egy autó másfél métert halad, mire reagál egy váratlan helyzetre, az 5G-vel ez néhány centiméterre csökken. Ugyanígy a raktározásban is előnyét lehet majd élvezni az új szabványnak, hiszen az ezen keresztül vezérelt folyamatok sokkal nagyobb kapacitást tesznek majd lehetővé, például önálló működésre lehet bírni a rakodókocsikat, amik megállás nélkül lennének képesek szállítani a csomagokat, az automatizásának hála pedig napi 24 órában működhetnek a termelőegységek. De vehetjük példának a közműszolgáltatókat is, egy SIM kártyával rendelkező leolvasóról bármikor elérhető a víz-, gáz- vagy éppen villanyóra aktuális állása, így nem kell várni a mérőóra leolvasót, vagy cetlin “üzenni”. A sor folytatható a végtelenségig, felsorolni is lehetetlen, hol lesz majd változás a közeljövőben az új technológiának hála - és egyre szűkül a lista azokról a területekről, ahol nem lenne haszna bevezetni/fejleszteni a kommunikáció egyik nagy áttörését.  
Jelenleg ott tartunk, hogy a hálózatfejlesztők, és a hálózati eszközgyártók szinte versenyt futnak az idővel, hogy minél előbb kiszolgálják a megrendelőket, a 2020-as céldátumot nagyon erőltetik, szinte kőbevésett, hogy akkor már működjenek. Berlinben és Barcelonában már élesítettek egy-egy 5G-s hálózatot kis területen, de ez még nem a szabványoknak megfelelő volt - kvázi kísérleti - így tulajdonképpen senki nem tudja jelenleg megmondani, hogy mire lesz képes ez az ötödik generációs hálózat a végén, mivel a fejlesztése folyamatos. 

Bárhogy is alakul, azt már most biztosan kijelenthetjük, hogy az 5G teljesen megváltoztatja majd az életünket, ez nem is kérdéses. Lehet várni, lehet félni tőle, de utóbbit talán nem érdemes, hiszen ez a világ rendje, mondhatni meg kell szokni, más választásunk úgysem lesz, az internet már most is átszővimindennapjainkat, még ha nem is tudjuk vagy vesszük észre. 

Csupán egy kérdés maradt, amire választ szeretnék kapni, ez pedig az, hogy vajon pár év/évtized múlva milyen világban élünk majd mi magunk, esetleg gyermekeink? 

Remélem eme kis cikkel senkit nem untattam, bár akit igen, idáig úgysem ért el az olvasással. Talán pár érdekes adat jutott mindenkinek, esetleg jobban képbe került az 5G-vel kapcsolatban. Bár a pontos cél még mindig nincs meghatározva, az irány jól kivehető mindenki számára. 

Idővel minden kiderül... Vagy mindenki derül.